[03. "Gyűlöllek Harry Styles!"]

Hiii, Girls!:) Olyan rohadéknak érzem magam... De ez most nem számít. 
Ma sikerült megszabadulnom mindenkitől, így bezárkóztam a szobámba, és nem nagyon vagyok hajlandó kimenni innen. Szóval, sok részt próbálok megírni. 
A történet a 11-12. részig még 2011-ben játszódik, utána egy pár részen át 2012 és 2013-ban, majd 2014-ben és az utolsó 1-2 rész pedig 2016-ban fog. 
Jó olvasást! Legyetek jók, marharépácskáim, és ügyesek legyetek a suliban! 

Ölellek, 

En_Payne xxx. 

Spencer Styles

2011. Január 5. 

Holmes Chapel

A kezem a ceruzától foltos, az előttem heverő lap már gyűrött, szürkés, lassan semmi sem látszik rajta. Legalább 24 órája nem aludtam, mert az öcsémnek írtam a dalt. Fáradtan hajtottam le a fejemet az asztalra, s hunytam le szemeimet egy pillanatra.

A fiúk nem nyerték meg a versenyt, ennek ellenére rengeteg rajongójuk van. Harry nagyon nehezen tudott hazajönni, így is csak egy napra. Nagyon meglepett érkezése, hiszen nem jelentette be. Visongva ugrottam nyakába rég nem látott öcsémnek. Még nagyobb meglepetés volt, hogy arcán nem látszott igazán a boldogság, sem öröm. Inkább gondterhelt volt.

-Mi a baj, Hazz? – toltam el magamtól, hogy a szemébe tudjak nézni. Arca egy rövid pillanatra fájdalmas grimasz torzult.

-Menjünk be – mondta, majd karon ragadott, és a szobámba húzott.

-Mi a baj, Harry? – kérdeztem újból immáron kétségbeesettebben.

-Simon szerint kell nekünk egy dal. Ugyanis szertné, ha befutnánk, de nincs saját számunk. – mondta és tenyerébe temette arcát. Vett egy mély lélegzetet, majd élesen kifújta. – De egyikőnk se tud írni. Ellentétben veled. – nézett rám, reménykedve, hátha megértem, mire gondol.

-Szó sem lehet róla. – tiltakoztam egyből. Az oké, hogy szoktam dalokat írni, de nem azért, hogy mások is hallják, vagy lássák, végképp ne énekeljék.

-Spen, segítened kell! – nézett rám könyörgően.  – Emlékszel arra, mikor 2005-ben neked támadt Bruce? És én leszedtem rólad? – kérdezte ravasz mosollyal az arcán. Tudta, hogy nyert ügye van –És azt mondtad, hogy jössz nekem eggyel?

-Gyűlöllek Harry Styles! – fújtattam idegesen. Szent szabály volt nálunk, hogy az ilyen igéreteket bárhol, bármikor be lehet váltani. – Na, most menj innen, és addig be se tedd ide a lábad, míg nem szólok! Óóó, és hoznál nekem egy pohár vizet? – kérdeztem angyali mosollyal az arcomon.

-Hogyne – forgatta meg szemeit. – A dalt, címmel személyekre felosztva kérem. Köszi. – mondta és kiviharzott a szobámból.

-Spen készen vagy? – a hirtelen jött hangra ijedten kaptam fel a fejemet.

-Azt hiszem. Lennél szíves elénekelni? – kérdeztem, miközben a kezébe nyomtam a gyűrött papírt.

-Kaphatok hozzá gitáros kíséretet? – kérdezte a gitáromra mutatva.  Bólintottam és a kezembe kaptam gitáromat.

-Mehet – mondtam, miután behangoltam a gitárt.

-
You're insecure,
Don't know what for,
You're turning heads when you walk through the door,
Don't need make-up,
To cover up,
Being the way that you are is enough,

Everyone else in the room can see it,
Everyone else but you,

Baby you light up my world like nobody else,
The way that you flip your hair gets me overwhelmed,
But when you smile at the ground it ain't hard to tell,
You don't know,
Oh, oh,
You don't know you're beautiful,
If only you saw what I can see,
You'd understand why I want you so desperately,
Right now I'm looking at you and I can't believe,
You don't know,
Oh, oh,
You don't know you're beautiful,
Oh, oh,
That's what makes you beautiful


So c-come on.
You got it wrong.
To prove I'm right
I put it in a song.
I don't know why
You're being shy,
And turn away when I look into your eye-eye-eyes,

Everyone else in the room can see it,
Everyone else but you,

Baby you light up my world like nobody else,
The way that you flip your hair gets me overwhelmed,
But when you smile at the ground it ain't hard to tell,
You don't know,
Oh oh,
You don't know you're beautiful,
If only you saw what I can see,
You'll understand why I want you so desperately,
Right now I'm looking at you and I can't believe,
You don't know,
Oh oh,
You don't know you're beautiful,
Oh oh,

That's what makes you beautiful

Na na na na na na na na na na
Na na na na na na [x2]

Baby you light up my world like nobody else,
The way that you flip your hair gets me overwhelmed,
But when you smile at the ground it ain't hard to tell,

You don't know,
Oh oh,
You don't know you're beautiful,

Baby you light up my world like nobody else,
The way that you flip your hair gets me overwhelmed,
But when you smile at the ground it ain't hard to tell,
You don't know,
Oh oh,
You don't know you're beautiful (Oh),
If only you saw what I can see,
You'll understand why I want you so desperately ([Harry:] desperately),
Right now I'm looking at you and I can't believe,
You don't know,
Oh oh,
You don't know you're beautiful,
Oh oh,
You don't know you're beautiful,
Oh oh,

That's what makes you beautiful – az idióta mozdulatai kihagyhatatlanok voltak. – Spencer…ez… Úristen! – ugrott a nyakamba boldogan.

-Akkor jó lesz? – kérdeztem félve.

-Tökéleteeeeees – kiabálta a fülembe. 

2011.Január 30.

Holmes Chapel

-Úristen lányok hallottátok a One Direction új számát? – visította az egyik 13 éves lány a barátnőinek, ahogy meglátta őket, s feléjük rohant.

-Nem, mutizd! – vinnyogta a másik lány és legyezni kezdte magát, izgalmában.

Értetlenül álltam a park egy félreeső részén, egészen addig, amíg fel nem csendültek az ismerős dallamok. Elképedve hallgattam azt a számot, amit egy napig írtam, csak azért, mert Harry arra kért. Előhalásztam a telefonomat, a táskámból.

-Harry Styles – vette fel a telefont az öcsém. Már megint nem nézte, hogy ki hívta.

-Úristen, ez Harry Styles! – vinnyogtam idegesítő hangon.

-Haha, Spencer, nem jött be – nevette el magát idegesen, ami azt jelentette, hogy egy pillanatra megijesztettem.

-Te szemét! – kezdtem haragosan. – Mikor akartad közölni velem, hogy kiadtátok a dalt, amit én írtam? – kérdeztem.

-Öööö, honnan tudod? – kérdezte félve.

-Hát, képzeld el, hogy sétálni jöttem a parkba, valamint találkozni egy kedves ismerőssel, és 5 lány visongva hallgatta végig a What Makes You Beautiful-t. – mondtam mellékesen.

-Bocsi, Spencer – mondta. – Nem így akartam, hogy megtudd. Csak…izé…Azt hittem, hogy haza tudok menni, és elmondani neked, csak kijött a dal meg minden. – lelki szemeim előtt láttam, hogy zavartan vakargatja a tarkóját.

-Egy kicsit még rosszul esik, de megbocsájtok. – kuncogtam. – A szülinapunkra hazajössz?

-Nem tudok – sóhajtott fájdalmasan.

-Így kicseszett hamar megfogom unni, hogy sztár vagy, ugye tudod? – kérdeztem gúnyosan.

-Sajnálom, Spen. Mi lenne, ha te jönnél fel ide? – kérdezte hirtelen. – Simon, úgyis beszélni szeretne veled. – magyarázta lelkesen.

- Nem tudom, Hazz. Majd beszélünk, de mennem kell. Szia, öcsi. – köszöntem el tőle, mikor megláttam felém közeledni Ashlyn-t.

Ashlyn-nel már órák óta ültünk egy padon, mikor  a dalt hallgató lányok, és jó néhány társuk, visongva, közelített meg egy autót. Értetlenül pislogtunk az ismeretlen jármű felé, majd eldöntöttük, hogy megpróbáljuk megnézni, mi folyik ott.

Ahogy egyre közelebb értünk, úgy hallatszódott egyre jobban, hogy egy nevet skandálnak.

-Komolyan Harry nevét kiabálják, vagy csak annyira hiányzik az öcsém, hogy már halucinálok? – kérdeztem felvont szemöldökkel a mellettem sétáló Asht.

-Öhm, nem hiszem, mert  én is hallom – motyogta, miközben könyökkel verekedett előrébb. – Hé, Spen, gyere ide! – hallottam meg hangját valahonnan a tömegből.

-Kösz. – sziszegtem, és követtem a példáját, a haladás céljából. – Bocs, csak a barátnőmet keresem. – mondtam a lányoknak, hátha hamarabb elengednek, és nem kell velük verekednem.  – Ashlyn, te szerencsétlen, hol a fenében vagy? – próbáltam meg túl kiabálni a lányok visítozását. Hirtelen ragadtak karon és húztak ki a hatalmas tömegből.

-Szia – suttogta a megmentőm. Hitetlenkedve néztem rá, nem akartam elhinni, hogy Ő is itt van. Egyáltalán, hogy szabadult ki a lányoktól?

-Szia. Mit kerestek itt? – kérdeztem halkan, nehogy feltűnjön, nekik, hogy egy bandatag eltűnt.

-Érted jöttünk – újságolta mosolyogva.

-Tessék?! – kérdeztem, egy kicsit hangosabban, amivel sajnos lebuktattam magunkat. A rajongók szinte egyszerre kapták ránk a tekintetüket, s kezdtek el még jobban örjöngeni. Remek.

Nem sokkal később megérkeztek a biztonságiak, s mindenkit kimentettek a rajongó lányok tömegéből.