2013. Február 23.
London.
Az idő nagyon gyorsan telt. Megjelent a One Direction
második albuma, a turné pedig ma indul. Először 6 koncert lesz, itthon
Londonban, majd utána utazunk tovább.
Ahslyn a legutóbbi látogatása óta nem járt itthon többet,
testvéremet, pedig egyre kevesebbet keresi. És, az öcsém se tesz ez ellen
semmit. Látványosan szenved, miközben továbbra is nálam lakik. Semmi bajom
azzal, hogy ott lakik, mert az öcsém és szeretem, de igazán összeszedhetné
magát.
Most sem megyek minden koncertjükre, valamint a turnéról is
hamarabb hazajövök, mint ők. Nem tanulási szándékból, csupán tudom, hogy nem
fogom bírni a rajongók sokaságát, így ki is néztem magamnak és nővéremnek egy
aranyos helyet, ahová egy-két hétre utazunk.
Liam-nek nincs ínyére, hogy hetekre otthagyom, mégis megérti
és mindenben próbál támogatni.
Nap, mint nap édes ajándékokkal halmoz el, ami megmelengeti
a szívemet. Ha nem próbál és nem épp interjúja van, és én sem dolgozom, akkor
együtt vagyunk. Még most is emlékszem arra a napra, mikor a rajongók és
mindenki megtudta, hogy van köztünk valami.
2012.
Október 1.
2 nap
telt el azóta, hogy Liam-et a barátomnak nevezhetem. Azóta, sehol nem
mutatkoztunk, sem együtt, sem külön. Az egész napot a lakásban töltöttük, viszont
ma mindkettőnknek muszáj lesz kimozdulnia, ugyanis megkezdődik az új album
felvétele.
-Liam.
– nyomtam puszit meztelen hátára, mire felmordult de nem mozdult. – Ha elkésel
Simon nagyom morcos lesz. – csókoltam meg a nyakát. Megint felmordult, viszont
mozdulni nem óhajtott. – Ma veszitek fel az album első dalát, és én is ott
leszek. – próbálkoztam tovább, de a fiú egyszerűen hajthatatlan volt.
Sóhajtozva álltam fel mellőle, s léptem át a DVD tokokat, amik 2 nap alatt
összegyűltek, majd kerestem magamnak valami öltözéket.
Éppen
a pólómat vettem lefelé, mikor két erős kar fonódott a derekamra, s szorított
izmos mellkasához. Elmosolyodtam, és kezemet az övére simítottam. Arcát
kisfiúsan a nyakamba hajtotta, és apró csókot hagyott ott. Hirtelen
szembefordultam vele, s ajkaimat övéi ellen nyomtam.
-Jó
reggelt! – szólalt meg végre. – Hány óra van, asszony? – kérdezte mosolyogva.
-Ezerszer
elmondtam már, hogy ne hívj így. – néztem rá szúrós szemekkel. – És, negyed 10
van, nekünk pedig háromnegyedre kell a stúdióhoz érnünk. Szóval öltözz,
nagyfiú! – paskoltam meg játékosan az arcát.
-De,
nem akarok! – makacskodott, és próbált engem is maradásra bírni, de miután
felöltöztem, otthagytam, hogy reggelit készítsek.
-Jó
reggelt, galambocskáim! – köszöntem az egymást faló testvéremet és barátnőmet.
Hangomra hamar szétröppentek, amit egy nevetéssel díjaztam. – Hogy vagytok? –
kérdeztem, miközben kávét töltöttem magamnak, és Liam-nek – Ti kértek?
-Már
ittunk. – válaszolt Harry, de arcán egy apró mosoly sem látszott.
-Mi a
baj? – ültem le vele szembe, és aggódva fürkésztem öcsém arcát. Segítség kérően
néztem Ash-re, de rajta is csak ugyanazt láttam. Szomorúságot.
-Ma
vissza kell repülnöm, Amerikába. – motyogta halkan. A szomorúság hamar
eluralkodott rajtam, s nem is féltem kimutatni. Felálltam a helyemről és azt
asztalt megkerülve öleltem meg szorosan.
-Mikor
indulsz? – suttogtam halkan.
-5
perc és itt a taxim. – hangja annyira halk volt, hogy nagyon koncentrálnom
kellett arra, hogy megértsem. Erősen markoltam meg a pólóját, nem akartam
elengedni és szerintem ezzel a testvérem is így volt. – Annyira fogsz
hiányozni, Spen. – suttogta megtörten.
-Te
is, Ahs.
Az 5
perc rémesen hamar eltelt, így kénytelenek voltunk újra könnyes búcsút venni
tőle. Szorosan bújtam barátom ölelésébe, s rejtettem mellkasába könnyes
arcomat. Harry addig búcsúzott szerelmétől, míg a taxis rá nem szólt, hogy nem
ér rá egész nap.
Miközben
búcsúztunk legjobb barátnőmtől, többen is lekaptak minket, így még jobban
Liam-hez simultam, valamiféle búvóhelyet keresve. Lassan indultunk meg a saját
taxinkhoz, ami elvitt a stúdióhoz, ahol Zayn, Niall és Louis várt ránk.
Sajnálkozva nézték öcsémet, aki nem volt hajlandó az éneklésen kívül
megszólalni, valamint még enni sem evett, ami aggasztott is.
-Figyelj
– hallottam meg a hátam mögül Liam hangját, ahogy szorosan magához húzott. –
tudom, hogy figyelni akarod, de mi lenne, ha este elmennénk valahová?
-Valóban
vigyázni szeretnék rá. – mosolyodtam el halványan. – De, persze nekem is van
életem, szóval rendben.
A
felvételek remekül sikerültek, nem csalódtam a fiúkban. Nem rég értünk haza,
már javában sötétedik, de Liam nagyon is erősködött, azzal kapcsolatban, hogy
menjünk el valahova. Belementem, de csak egy rövid sétára telt tőlem.
Lassan,
egymás kezét fogva sétáltunk a házhoz közeli parkban, ahol igen sok fiatal
tartózkodott. Egy ideig halkan beszélgettünk, nehogy felismerjenek minket, de
tervünk hamar fuccsba ment, ugyanis egy nagyon szemfüles rajongó kiszúrta vörös
hajamat.
Többen
gyűltek körénk, s zártak be egy nagy körbe. Hangosan próbálták túlkiabálni
egymást, így mi szinte semmit nem értettünk az elhangzottakból. Végül egy
eszesebb lány elkiáltotta magát, hogy mi lenne, ha egyesével kérdeznének, mert
így semmit sem fognak megtudni.
Mindkettőnktől
kértek képeket, valamint aláírást is, és csak azután kezdtek faggatózni.
-Ti
most együtt vagytok? – kérdezte, az egyik szőke lány. Barátnői szorosan
körülötte álltak, és izgatottan várták a válaszunkat.
-Igen
– mosolyodott el Liam, majd óvatosan átölelte a derekamat. Kijelentését hangos
visítás követte, ami megmelengette a szívemet, hiszen örültek neki.
-Hangpróba, srácok! – kiabálta a koreográfus és hangmérnök,
Paul. – Liam, engedd el Spencert, neki is dolga van! – hangosan felnevettünk
kérésén, ám valóban így volt. Liam szomorúan letett az öléből, s nyomott egy
csókot a számra, majd felugrott a színpadra. Én odasétáltam Paul mellé, és
figyeltem a fiúk munkáját. Néha-néha belejavítottam, mert vagy elbohóckodták,
vagy éppen tényleg hibáztak.
Egésznap próbáltak a színpadon, majd mikor végeztek,
mehettek ruhapróbára. Louise a próba után megtörten és fáradtan lépett ki az
öltözőjükből.
-Mi a baj, Lou? – léptem mellé, mire csak a kezét nyújtotta
a nálam lévő vízért.
-Ezek mindig ilyen fárasztóak voltak? – vonta fel a
szemöldökét, miuán kiitta a félliteres üvegem egész tartalmát. Kuncogva
bólintottam, majd egyszerre nevettünk fel. A pillanatot az ordibáló fiúk
szakították félbe, akik akkor szabadultak meg, a megbeszélésről. Liam
mosolyogva lépett elém, s nyújtotta felém a kezét, hogy felhúzhasson. Hosszasan
megcsókolt, ami a többieknek annyira nem tetszett, de nem nagyon zavarta.
-Tolerálni a szinglit! – szakított szét minket Harry
duzzogva.
-Nem is vagy szingli. – szóltam vissza, miközben Liam
átölelte a vállamat, s úgy indultunk a színpadhoz, ami előtt már rengeteg
rajongó várakozott. – Ügyes legyél! –
nyomtam puszit a szájára, amit lassan csókká formált.
A koncert a felénél járhatott, és én Lux-xal az ölemben
néztem, ahogy a srácok a Little Things éneklésére
készülnek. Niall kezébe gitárt nyomtak, Liam és Zayn a lépcsőre ültek, míg a
másik három srác az emelvényen helyezkedett el.
Ahogy felcsendültek a dal kezdő akkordjai, eszembe jutott,
mi minden is köt ehhez a számhoz. Nagyon sok dalt írtam már a One
Direction-nak, de az összes közül ez a legnagyobb kedvencem, talán azért, mert
ezt a számot Liam-mel közösen írtam.
Mintha csak megérezte volna, hogy rá gondolok, engem kezdett
el nézni, miközben közösen énekelték a refrént. A szívem hatalmasat dobbant,
mikor egyenesen a szemeimbe nézett, s kiejtette a tökéletes ajkain a szavakat.
-I am in a love with
you. And all your Little Things…- lesétált a lépcsőről, s felénk
sétált. A derekamnál fogva húzott
magához, nyomott egy puszit Lux apró arcára, majd hosszasan megcsókolt. – Szeretlek, Spencer! – suttogta, de mivel a
mikrofon a szája mellett volt, így mindenki hallotta, s hangosan kezdtek
visítani. Elmosolyodott, majd még egy kisebb puszit nyomott a számra és visszaszaladt
a srácokhoz.
-Nos, most, hogy láttátok, ahogy Liam lenyomja a nyelvét a
nővérem torkán, folytathatjuk a koncertet. – nevetett fel Harry.
Cirmoskáim, egy újabb rettenetesen rövid résszel jelentkezem. Remélem tetszik, még ha elég semmit mondó is lett. :)
Már nagyon várom, hogy elolvashassátok az új történetet, ami a Wherever You Are címet kapta. Igen, Liam lesz a főszerepben, valamit a lány szerepét Cher Llyod fogja "eljátszani" :)
Várom a cukker véleményeteket! Legyetek jók, Marharépácskáim!:)
Cirmoskáim, egy újabb rettenetesen rövid résszel jelentkezem. Remélem tetszik, még ha elég semmit mondó is lett. :)
Már nagyon várom, hogy elolvashassátok az új történetet, ami a Wherever You Are címet kapta. Igen, Liam lesz a főszerepben, valamit a lány szerepét Cher Llyod fogja "eljátszani" :)
Várom a cukker véleményeteket! Legyetek jók, Marharépácskáim!:)
Guten Tag, Babes
xxx.En_Payne
Végree:DD és még hisztiznem sem kellett érte. HumorHarold megint nagyon vickesre sikeredett:D Imádom a hülye fejéét. Had tegyek fel egy személyes kérdést. Miért baszol visszaírni?:D Amúúgy szerintem nem is lett rövid, imádom Stynee kapcsolatát, olyan édi-bédik. Most, hogy ki fangirlingeztem magam, várom a kövit Xxx. G
VálaszTörlésMi az, hogy végre? :) Nem vagy te egy kicsit telhetetlen? A "vickes" szót levédetem, az saját és eredeti nyelvújítás.:)
TörlésBaszok visszaírni mindenkinek, egész nap csak alszok és olvasok, valamint tvt nézek, és szinte senkivel nem beszélek xxx. E.
Én meg a telhetetlen nem ismerjük egymást:)) Sajnos már kiszivárogtattam:cc Örülök neki, de örülnék egy "még amúgy élek" üzenetnek:* Xxx.
TörlésCsodás rész volt, imádom ezt a blogot :) <3 Várom a kövit :*
VálaszTörlésKöszönöm, és örülök, hogy tetszik:) <3 :*
Törlés